Gázfröccs

A minap az egyik kollégám egy meglehetősen morbid játékról beszélt nekem. Első hallásra döbbenten figyeltem szavait, de a végén jó mókának tartottam.  A játék a faszozás névre hallgat!

A neve már is sokat sejtet. Rossz az aki rosszra gondol szokták mondani de itt mégsem.  A játékhoz szükség van egy jó nagy multi cégre, lehetőleg jó sok munkatársra valamint pár vállalkozó kedvű nem normális kollégára akik elég tökösek ahhoz hogy bevállalják a játékkal járó pikáns szituációkat. A cél szentesíti az eszközt jelen esetben a péniszt mondhatnánk. Tehát a lényeg, hogy nemi szervünket a munkanap során észrevétlenül minél több tárgyhoz, vagy személyhez hozzáérintsük. Az egésznek ez a sava borsa. Innentől kezdve a játék rengeteg változatosságot kínál. Szárnyalhat a fantázia, kitalálhatunk őrültebbnél őrültebb szabályokat. Számít ,hogy a ruha alatt lévő, vagy a csupasz péniszünkkel tesszük ezt, hogy ezt hány ember előtt csináljuk, illetve kikhez érintjük hozzá. Ezektől függ ugyanis egy adott játék pontértéke.

A csupasz pénisszel végrehajtott akció négyszer annyi pontot ér, mint ha a ruha alatt tartott farkunkkal csináljuk, a pontszám a jelenlévők számával is felszorzódik, és fontos számítási szempont az is, hogy milyen beosztásban van az, akihez ágyékunkat finoman hozzányomjuk. Férfi kollégát megérinteni szintén duplázza a pontokat, mintha csak nőhöz dörgölőznénk. Számít hogy váll alatt vagy felett kapjuk e el az illetőt illetve hogy milyen  hosszan tesszük azt. Egy játszma általában 15 percig tart, általában egy játékossal, akit több bíró is figyel és számolják az eredményét.

Most csak a legfontosabbakat írtam lel, de lehet sokféleképpen játszani ezt, ahány munkahely, annyi faszozás. A végén a pontok beválthatók, egy pont általában egy sört ér. Legenda kering arról hogy egyszer valaki bement egy vezetői értekezletre, ahol mind a nyolc főnöknek bevitt egy találatot. Kirúgták, de nyert 250 korsó sört. Azért óva intenék mindenkit még mielőtt megrohamoznátok az ügyvezetői irodát és letámadnátok a fővezért hogy az esetleges következményekkel mindig számoljatok. Én azt mondom nektek hogy ha van rá lehetőség akkor egy próbát mindenképpen megér a dolog, felmondási idő alatt meg már szinte kötelező. Szóval csak keményen, és okosan.

Manipulálni és manipulálni. Szavakkal évezredek óta hazudunk, a képeket mióta cerka van a kézben elferdítjük. Jött erre a fotó, ami leképezi a valóságot, de már feltalálása után pár évvel eltünedeztek képek szereplői. Gondoljunk csak a nagy szocializmust építő elvtársak csoportképeire, ahonnan a szél járása szerint radírozták ki az embereket.

Ma meg a Photoshop korában semmi sem az aminek látszik. Kopp-kopp Neo!

Azért az élő, hangsúlyozom az élő videóknak még hihetünk, legalábbis ezt gondoljuk. Nos ez a tézis is megdőlt, hiszen van már olyan szoftver, ami bármilyen tárgyat eltüntet a digitális képkockákról.

Nem akarod mutatni a márkajelet? Nem probléma! Zavar a volt csajod képe az asztalon? Eltüntetve! Ezt tudja a Voodoo Softwear. Elszórakozik a kép minőségével és a lebutított képről leszedi a pár pixeles pacává varázsolt oda nem illő tárgyat, majd visszaállítja a minőséget. Mindezt 40 milliszekundum alatt!

Még csak Windows alatt fut, de a mai okostelefonokra, androidra is lázasan fejlesztik, akkor lesz csak igazi móka, akár a kompromitáló spermafoltnak is búcsút inthetünk, ha a főállású csajunkkal videófonálunk.

Igen, erre mondom én, hogy az ilyen csajok azok akik megmozdítják a férfi emberben az állatot. Legyen ez a nap képe, ha valami miatt elakadsz a munkában vagy rossz kedved támad, esetleg unod már a matek faktot csak nézd meg ezt a képet és garantáltan jobb kedved támad.

Szépen végig íveli a számot ahogy azt kell. Kíváncsi lennék arra a produkcióra mikor James Hetfield ráénekel erre az alapra, esetleg egy élő megmozdulást elnyomnak. 

Vidéki vagyok, nem tagadom. A Pálinka nálunk nem csak egy ital, amit megveszünk vagy lecsapolunk a nagyfater demizsonjából a péntek esti buli előtt, hogy aztán magunkon kívül pörögjünk a kocsma padlóján mint egy LSD-t nyalt teknősbéka. A Pálinka számunkra hitvallás, az élet sava borsa. Nem kell a reggeli kávé és mellé egy cigi, hogy beinduljunk mint egy ledermedt diesel, elég ha bekapsz egy kupica házit és garantált az ébredés. A véred felforr a hajszálerek kitágulnak az érzékied hírtelen felerősödnek aztán letompulnak. Indulhat a nap.
 

"A Pálinka számunkra hitvallás, az élet sava borsa."

Nem értem a mai fiatalokat. Odamennek a pulthoz és kérnek valami rövidet, gyorsan csak olcsó legyen. Decivel isszák, mert ők majd tudják, pedig még csak nem is sejtik mi a lényeg. Aztán másnap azon röhögnek, hogy „úúúú öcsém atom buli volt, semmire nem emlékszem”. De, hogy mi is a lényeg? Nem a helyszín és nem az, hogy mennyi lapul a zsebedben. Nem számít, hogy éppen 100-an vagytok egy kocsmában vagy csak ketten a haverral a garázsban egy szakadt kanapén ülve. És higgyetek nekem, még csak nem is a szilva, ami már kitöltve áll az asztalon, mert az csak a közeg, ami kapcsolatot termet. A lényeg a harmónia, amit az ital megteremet a társaságban, legyen az úri vagy egyszerű kispolgári. A Pálinka egyenrangúságot jelent, mikor iszod nem számít honnan jöttél, a pesti elitből vagy csak a szomszéd kertből. Az egyik azért issza, mert ritkán teszi, a másik azért mert szinte mindig. Megfigyeltem, hogy a nagyvárosi emberek körében kuriózum számba megy, mikor ellátogatnak a vidéki rokonokhoz és házival kínálják Őket. Nagyokat nyelnek és ráncolják a homlokukat, aztán elhangzik az gazdának oly jól eső mondat: „ez igen, jó erős”. És ez a kulcsszó, az ERŐ a spiritusz, ami benne van minden egyes üvegben, minden egyes cseppben és csak azt várja, hogy átadhassa magát az embernek. Mikor megisszuk érezzük, hogy szétárad bennünk az a megfoghatatlan energia, amit kizárólag akkor tapasztal az ember mikor Pálinkát iszik. Miután begurítod a szádba, hirtelen elkezd bizseregni a nyelved és szószerit megbódít a gyümölcs aromája. Sokáig nem ízlelgeted, mert le kell mennie, hogy újabb fázis következzen. A nyelőcsöved szinte lángol miközben csorog lefelé, aztán hirtelen elmúlik minden. Egy pillanatra csendbe burkolózik a világ és libabőr fut végig a hátadon. Aztán lassan, halkan visszhangozva beszűrődik az agyadba a zene, ami a zenegépből szól, a pillanat szinte tökéletes, behunyod a szemed és már tudod, a pálinkát csak nyugodtan, szépen ahogy a csillag megy az égen!

Carlos Santana neve gondolom sok mindenkinek ismerősen cseng. A világ egyik legjobb  gitárosa ezúttal egy feldolgozás lemezzel rukkolt elő.  Az öreg veterán már számos előadó lemezén segédkezett de ezúttal ő kért fel remek művészeket az album elkészítéséhez. A mű Guitar Heaven: The Greatest Guitar Classics Of All Time  címmel  került a boltok polcaira. A lemezen számos nagyszerű rock klasszikus csendül fel úgy mint AC/DC – Back in black, Red hot chili peppers – Under the bridge,  Jimi Hendrix - Little Wing; Deep Purple - Smoke on the Water ,Led Zeppelin Whole Lotta Love és még számos örökzöld. Úgy gondolom mindenképpen érdemes meghallgatni.